Békéscsabai Jókai Színház

Mesejáték öt színház és öt iskola összefogásával

Csabai Egerek veszik át a stafétát

Október 20-án lesz az új évad első mesebemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban. Urbán Gyula Egerek című zenés játékát Tóth Géza rendezi, Fruzsina szerepében Gábor Anitát, Somáéban Ragány Misát láthatjuk. A produkció öt színház együttműködésének köszönhetően jöhetett létre (Karaván, Nemzeti, Csokonai Nemzeti, Jókai és Jászai Mari Színház), ami már önmagában jelzi, hogy a teátrumoknak fontos a gyermekközönség.

(Niedzielsky Katalin tudósítása)

Meglepődhetnek az Andrássy úton sétálók Békéscsabán. Nem található a jól megszokott helyén a Jókai Színház, ott egy hotel díszeleg. Aki azonban szálláslehetőség reményében betéved, szintén „lyukra fut”…

Szeghalmon már a 10. Boszorkányfesztivált rendezték meg a múlt hétvégén. A fesztivál minden évben megújul, így idén az esemény már 2 naposra bővült és új helyszínt kapott a város főterén. A rendezvényen számos program és sztár fellépő várta a kilátogatókat.

Nem csak női, hanem férfi boszorkányok is léteznek. Ez is kiderült a hétvégi Boszorkányfesztiválon. A rendezvény kezdetben Sör és média fesztivál néven futott, mely egy civil összefogással és a város támogatásával 3 éven keresztül került megrendezésre. 2005 óta már Boszorkányfesztiválként ismerhetjük.

- Gondolt egy nagyot a Művelődési Sport és Szabadidő Központ kis kollektívája és most már a 10. alaklommal boszorkány fesztivál szervezünk Szeghalmon. Teljesen természetes hogy az önkormányzat az éves költségvetésébe számol ezzel a nagy rendezvénnyel. - mondta el Mocsári József, Szeghalom polgármestere

A mentősök és orvosok gyors és hosszan tartó munkája eredményeképp sikerült a művésznőt újraéleszteni.

A Jókai Színház társulata megrendülten tudatja közönségével és a szakmával, hogy Kara Tünde, Jászai-díjas színművész, a Bernarda Alba háza című színdarab tegnap esti felújító próbáján, mellyel több fesztiválra készültek, váratlanul rosszul lett, a szíve megállt. A mentősök és orvosok gyors és hosszan tartó munkája eredményeképp sikerült a művésznőt újraéleszteni, jelenleg a gyulai kórház intenzív osztályán kezelik.

A társulatot sokkolta az esemény, néma kézszorítással aggódik és szorong érte, küldi az energiáit felé, töretlenül bízva Tünde mielőbbi visszatérésében, felépülésében. A színház a két fesztiválon való részvételt lemondta, a további fesztivál-megjelenésekről a színház vezetése, a társulattal egyeztetve, később hoz döntést.

Ötödik alkalommal adták át szombaton a Békéscsabai Jókai Színházban a színházi háttérszakmák elismerésére hivatott Magyar Teátrum Díjakat, a gálaestet az idén is rögzítette a közmédia.

Jövő év januárjában mutatják be Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című darabját a Békéscsabai Jókai Színházban. A drámairodalom egyik kiemelkedő alkotását Béres László a tánc, a szöveg és a látvány közös egységével viszi majd színpadra.

A sajtónyilvános olvasópróba alkalmával Fekete Péter igazgató mutatta be a készülő produkció alkotóit és közreműködőit. A darabot Béres László rendezi majd, aki kiemelte, hogy komplex színházi nyelven viszik majd színpadra Lorca drámáját.

- Reményeim és terveim szerint egy nagyon sajátos előadás lesz, hiszen Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című darabját visszük színre, nem egy egészen hagyományos megközelítésben. A darabban legalább annyira fontos a szöveg, mint a tánc, a flamenco, mint az ének, a zene, a látvány és ezek együttesen képezik majd az előadás nyelvezetét, úgy is mondhatnám, hogy egy totális színházi előadás irányába próbálunk ellépni – vázolta elképzeléseit a rendező.

1844-ben november 13-án lett Magyarország hivatalos nyelve a magyar a latin helyett, 2011 óta ekkor ünnepeljük a magyar nyelv napját. Ebből az alkalomból egy teadélutánra hívta Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója a középiskolák diákjait.

A szép számmal megjelent diáksereg Fekete Péter köszöntője után Liszi Melinda színművésznő tolmácsolásában hallhatta Karinthy Frigyes egy naplórészletét, melyben épp egy színházi élményéről emlékezett meg a költő.

Ezzel a címmel mutatták be az Ibsen Stúdiószínházban, a színésznő-legenda életének egy rövid korszakát felidéző darabot. A Merő Béla rendezte zenés előadásban, a történelem, az élettörténet és a fikció keveredik. 

Az egykor ünnepelt színésznő történetét, élete végéhez közeledve mutatja be Apáti Miklós darabjában Merő Béla. Az előadásban a rákkal, a halállal és az emlékeivel küzdve láthatja a közönség Karády Katalint. A visszaemlékezések közben egyszerre jelenik meg a darabban múlt és jelen. Az amerikai kalapszalon mellett folyamatosan hallani a II. világháború ágyúit, a kínzókamrákból kihallatszó sikoltásokat, valamint Karády közismert dalait. A darabban folyamatosan keveredik a valóság és a képzelet. 

- Ez annyiban víziójáték, hogy az öreg Karády emlékeiből születik meg a darab, tehát találkozik a múltjával, a fiatalkori énjével, az emlékeivel, és voltaképp eközben ez egy haldoklási folyamat, hol a jelenben vagyunk a New York-i jelenben, hol pedig a múltban – fogalmazott Merő Béla, a darab rendezője.

Oldalak