rekonstrukció

Szombattól vehették birtokba a vásárlók a Békéscsabai Vásárcsarnok felújított külső eladóterét. A rekonstrukció után a csabai piacon már nyugat-európai körülmények között szerezhetőek be a termékek.

A békéscsabai vásárcsarnok és környékének fejlesztése két ütemben valósult meg Európai Uniós forrásból. Az első etapban a vásárcsarnok rekonstrukciója valósult meg, illetve a külső eladótér egy részének felújítása, a mostani beruházás során pedig megújult az egész szabadtéri eladósor.

A ruhaárusok már elkezdték kipakolni portékájukat, illetve a kolbász faházakba is kikerültek a finomabbnál-finomabb termékek.

Szombaton teljes egészében visszatért a békéscsabai piac a régi kerékvágásba és újra mindenki megtalálja majd kedvenc áruját. A helyszín megmaradt, viszont a körülmények nyugat-európai színvonalra emelkedtek. A tervek szerint ezzel a beruházással azonban nem áll meg a vásárcsarnok fejlesztése és a közeljövőben a „lángosozó” sorkén ismert területet is felújítják majd.

Hamarosan elkezdődik a Szabadkígyósi Kastély rekonstrukciója és a Wenckheim kerékpárút megépítése. A régóta várt beruházások több mint milliárd forintból valósulnak majd meg.

A Szabadkígyósi Kastély felújítása régóta várat magára. A tervek szerint már nem sokáig, ugyanis 2018 elején elkezdődik a rekonstrukció.

Szorosan kapcsolódik ehhez a beruházáshoz a Wenckheim kerékpárút létrehozása is. A projektben egy 20 kilométeres kerékpárúttal kötnének össze négy Békés megyei kastélyt, a Gyulait, a Gerlait a Póstelekit, illetve a Szabadkígyósit.

A kerékpárút a Modern Városok Programban keretein belül valósul majd meg 2,2 milliárd forintos állami forrásból.

Várhatóan októberben fejeződik be Gyula egyik legfontosabb műemlékének, a gyulai várral egyidős Ferenczes templom és rendház maradványainak műemléki rekonstrukciója. 

 

Az ország egykori egyik legjelentősebb Ferenczes rendházát szeretnék minél előbb rekonstruálni az érdeklődők számára Gyulán. Az épület az 1420-as években épülhetett, ekkor V. Márton Pál pápa adott engedélyt a gyulai Ferenczes templom és rendház megépítésére, ami egészen a török időkig létezett. A 13. század elején 23-an éltek ebben a rendházban, ami abban az időben a Ferenczesek körében egy nagyon jelentős kolóniának számított.

 

Liska András

régész, szakmai vezető

Erkel Ferenc Múzeum