Reformáció

Szák Kocsis Pál szobrász hét terrakottaszobra az egyház megújítására tett kísérletek több száz éves folyamatát idézi fel. A kiállítást Kondor Péter esperes nyitotta meg és a reformátorok által elért változásokról is beszélt. Véleménye szerint nagyon sokat köszönhetünk nekik, olyan dolgokat, melyeket ma már természetesnek veszünk, de a 15. században még egyáltalán nem voltak azok.

Az esperes fontosnak tartja, hogy az Evangélikus Iskola a helyszíne a kiállításnak, ugyanis így az ott tanuló diákok és szüleik jobban megismerkedhetnek a reformátorokkal és az általuk elért változásokkal. Szák Kocsis Pál szobrász terrakotta agyagból készítette el a szobrokat. A terrakotta egyik tulajdonsága, hogy több homokot tartalmaz, mint a legtöbb agyagfajta, ezért könnyebb megformálni és magasabb hőfokon lehet kiégetni.

A művész a középkori templomok faszobrairól mintázta a kiállítás koncepcióját. A szobrok további érdekessége az, hogy az arcformák mellett nagyon nagy jelentősége van a kezeknek is, melyek szobronként, külön-külön is jelentéssel bírnak és csoportként ráerősítenek és reflektálnak egymásra.

1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, ezzel kezdetét vette a reformáció, melynek idén van az 500. évfordulója. Ennek kapcsán szerte a világban megemlékezéseket tartanak az evangélikus közösségek. Nem volt ez másképp Békéscsabán sem.

A békéscsabai evangélikusságnak számos jellemző vonása van, ami általában az egyetemesre nem jellemző, de az alapkövetelmények

ugyanúgy érvényesülnek. A békéscsabai előadáson nagy hangsúlyt kapott a Tranoscius imakönyv is.

1718-ban, amikor erre a területre érkeztek  őseink, magukkal hozták a Tranoscius könyvet is. A könyv betűtípusa és nyelvezete is különleges, és ugyan a mai ember számára nehezen érthető, de annál fontosabb jelentőséggel bír.