Gyula

Vasárnap este elkezdődött a Gyulai Várszínház 55. évada. Augusztus közepéig mintegy 70 előadással várják az érdeklődőket több helyszínen.

Az ünnepélyes megnyitón Krucsainé Herter Anikó, kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Dr. Kovács József, országgyűlési képviselő, Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere valamint Dr. Elek Tibor, a gyulai Várszínház ügyvezetője mondott köszöntőbeszédet, mely után a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójával, a Körhintával kezdődött meg vasárnap este a Gyulai Várszínház 55. évada.

A programsorozat Székely János erdélyi író, költő, drámaíró életművéből válogatva folytatódik tovább. A Caligula helytartója című drámáját éppen 40 évvel az egykori gyulai ősbemutató után tűzte műsorára ismét a színház. Most Szász János rendezésében láthatjuk színpadra állítva ezt a művet, mely az egyéni érdek, a közösségi érdek, a hatalom viszonyát járja körbe.

Czeizel Endre Genetikai Feladatmegoldó Versenyt rendeztek a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. A genetikai verseny napja két nemes célt is szolgált, egyrészt a megemlékezést Czeizel professzorról, valamint a diákok számára adott lehetőséget tudásuk és tehetségük megmutatására.

Czeizel Endre magyar orvos-genetikus volt, az orvostudományok akadémiai doktora. 2013 májusában leukémiát diagnosztizáltak nála és hosszas küzdelem után életének 81. évében 2015. augusztus 10-én hunyt el. Az emlékének szentelt-, évről-évre megrendezett genetikai versenyt idén a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban rendezték meg.

Dr. Szabad János, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a verseny feladatsorának összeállítója szerint ez egy remek alkalom, hogy a résztvevők megmutassák tudásukat a genetika területén és az elért eredményt hasznosítani is tudják majd a jövőben, hiszen nagyon szűk az a réteg, aki fiatalként érdeklődik a tanulmány ezen területe iránt.

A Gyulai Almásy-kastély immár két éve nyitotta meg kapuit látogatói előtt. Az elmúlt két év alatt több mint 160 ezren voltak kíváncsiak a gyulai múzeumra. A 2. születésnapi ünnepség alkalmával az ICOMOS-díj emléktábla felavatására is sor került.

A Gyulai Almásy-kastély már két éve csalogatja a gyermekeket, felnőtteket, fiatalokat és időseket egyaránt, megválaszolva számtalan kérdést, mint például, hogy hogyan éltek egy kastélyban? Ki fűtötte a kályhákat? Hogyan éltek a cselédek? A létesítmény a látogatói számot tekintve már a nyitást követő évben is minden várakozást felülmúlt.

Az Almásy-kastélyt már számos díjjal elismerték, ezek közül az egyik legjelentősebb díjat, az ICOMOS-díjat avatták fel a 2. születésnapi ünnepség alkalmával. A fürdővárosi múzeum Európa legjobb múzeumai döntőjébe is bejutott, melyet májusban, Varsóban rendeznek meg.

A gyulai Almásy-kastély hétfő kivételével, a hét minden napján szeretettel várja látogatóit.

Immáron nyolcadik alkalommal volt kolbász- és sódarmustra Gyulán, a Várkertben. A kolbászkészítő verseny mellett számos szórakoztató program is várta a fürdővárosba látogatókat.

A gyulai Kolbász- és Sódarmustrára látogatók nemcsak a sódart kóstolhatták meg, hanem a kolbászt is, melyeket a helyi termelők biztosítottak, így az érdeklődők igazi húskészítményeket szerezhettek Húsvétra - mondta nyitóbeszédében Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere.

A fesztivál célja a hagyományos módon készített füstölt termékek és szárazkolbászok nemzetközi bemutatása, népszerűsítése, élményközpontú kiállítása, mely egyben a termelők szakmai versenye és vására is.

A rendezvény második napján a kolbászkészítő versenyre benevezett csapatok mérhették össze tudásukat a Várkertben. A zsűri az alkotó folyamatot is figyelemmel kísérte. Szabó Sándortól, a zsűri egyik tagjától megtudtuk, hogy a csapatok gyönyörűen begyúrták a húsokat és jól fűszerezték is azokat. A pontozásnál több szempontot is figyelembe vettek.

A magyar demográfia helyzetéről tanácskoztak Gyulán, a 2. Demográfia és Egészségpolitika című konferencián. A találkozón felmerült, hogy a magyar népesedési helyzet rossz, ezen pedig sürgősen változtatni kell.

Az alacsony születési szám, az elvándorlás és a társadalom elöregedése nem túl vidám jövőt vetít elénk. A házasság visszaszorulása és az egyéb együttélési formák előretörése csökkenti a gyerekvállalási hajlandóságot. A kevés gyerekvállalás okai között leginkább a manapság gyakran előforduló távkapcsolatot hozták fel a tanácskozók, hiszen napjainkban az emberek számára nem könnyű munkahelyüket a magánéletükkel egyeztetni.

A legnagyobb gond, hogy az ország népessége 35 éve folyamatosan csökken: 1981-ben még 10,7 millióan voltunk, most már csak 9,9 millióan. A társadalom elöregedése mellett negatívum az is, hogy  csökkent a várható élettartam.

Közel két és fél éve adták át a teljesen felújított Agora művelődési központot Gyulán. Stábunk látogatást tett az intézményben, hogy megtudjuk, miként hatott ez a hatalmas beruházás a létesítmény mindennapjaira.

2015. november 30-án adták át a korszerűsített gyulai Agora művelődési központot. Katona Katalin, az intézet ügyvezető igazgatója elmondása szerint, a felújítás teljesen megváltoztatta a létesítmény hétköznapjait, továbbá a látogatószámra is igen pozitív hatást gyakorolt.

Ezt bizonyítja a földszinten kialakított babák és kisgyermekek számára fenntartott helyiség is, emellett pedig az intézmény baba-mama foglalkoztatókat is alkalmaz. Az intézmény fontos célja az is, hogy a jövő nemzedékének számára közvetítse a helyi értékek fontosságát, így ismertetve meg szülővárosuk múltját és hagyatékát.

Ebben az évben Gyulán rendezték meg az Orvosi Kamara Bált. A fürdővárosban Békés megye orvosi közössége találkozott egymással.

2018-ban Gyulán, a Vigadóban rendezték meg az orvosi közösség évtizedes hagyományokkal rendelkező szórakoztató programját, az Orvosi Kamara Bált.

Az orvosi bál egyik célja, hogy a Békés megyében dolgozó orvosok minél jobban megismerjék egymást és tapasztalatot cseréljenek, ami a hétköznapi munkafolyamatot is megkönnyítheti. Az eseményen minden évben átadják az Év Orvosa címet, idén Baranyai István háziorvos vehette át ezt az elismerést.

Természetesen az esten a protokoll mellett a szórakozásé volt a főszerep. Az orvosok estélyét a vacsora mellett táncbemutatóval, és élőzenével tették emlékezetessé.

400 millió forintból újul meg Gyula belterületi csapadékvízelvezető rendszere a város különböző pontjain. Az érintett területeket a szakemberek tapasztalatai- és a lakossági bejelentések alapján határozták meg.

400 millió forintból újítják fel a gyulai csatornahálózatot a város 11 pontján. A munkálatok Gyula Németvárosi részén kezdődnek a Scherer Ferenc és a Hosszú utcában. A hálózat kiépítése és korszerűsítése megoldást jelent majd a területen problémát okozó csapadék felgyülemlésének megakadályozásában. Mivel a rendszer az út tengelyével azonos, a munkálatok második részét képezi az érintett útszakasz újraaszfaltozása is. A 11 helyszín kiválasztása a lakosok bejelentése-, illetve a képviselők segítségével történt. A Scherer Ferenc és a Hosszú utca találkozásában zajló munkálatok július közepéig tartanak, a környéken a munkálatok ideje alatt a közlekedésben fennakadások fordulhatnak elő.

Első alkalommal rendezték meg a Gyulai Felsőoktatás Napját a gyulai Városháza dísztermében. A rendezvényen a fürdővárosban működő felsőoktatás 25. évfordulóját ünnepelték.

2017-ben terjesztette Dr. Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora a Gyulai Város Önkormányzata felé a Gyulai Felsőoktatás Napjának megünneplésére tett javaslatát, melyet a képviselőtestület elfogadott, így január 31-e a fürdővárosban a helyi felsőoktatásnak szentelt nap. A dátum jeles a város felsőoktatási intézménye számára, hiszen 2017. január 31-én vette át a Gál Ferenc Főiskola a gyulai campus működtetését a Szent István Egyetemtől, ezzel megmentve a helyi felsőoktatási képzést.

Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntőbeszédében elmondta, a fürdővárosban az oktatási rendszer kialakulása több évszázad küzdelmes fejlődésének az eredménye. Hozzátette, a minőségi iskolarendszer működtetése elengedhetetlen a város jövője szempontjából.

Lakossági fórumot tartották Gyulán, melynek célja a szociális intézményi férőhely kiváltásban közvetlenül érintett közösség és társ szakmák tájékoztatása volt. A fórumon a kiváltás célja, folyamata és a társ szakmák ebben való a szerepe került a középpontba.

Hazánkban több tízezer fogyatékossággal, mentális problémákkal élő ember él nagy létszámú bentlakásos szociális intézményekben. Az eltelt évtizedek alatt alapvető változás ment végbe a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos szemléletmód tekintetében. Ebből adódóan a társadalom támogatja őket abban, hogy életüket önállósággal élhessék. Ennek az alapvető változásnak az egyik legfontosabb következménye a nagy létszámú bentlakásos intézményi ellátásról, a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés szerte a világon. Szekeres Pál miniszteri biztos egy személyes példával mutatta be a kiváltás lényegét.

Oldalak