Békéscsaba

Békéscsabán tartott lakossági fórumot Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere és a nemrég megalakult Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke.

Az ellenzék egyik vezető alakja, Márki-Zay Péter 2018-ban az előrehozott önkormányzati választáson a szavazatok 57%-át megszerezve lett Hódmezővásárhely polgármestere, aki azóta az országos politikában is komoly szerepet vállal. Az áprilisi országgyűlési választás ellenzéki kudarca után a politikus  megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat.

Az ellenzék és sok gazdasági szakember szerint a kormánypártok gazdaságpolitikája neoliberális, vagyis leegyszerűsítve a multinacionális cégek támogatása és a munkáltatók érdekeinek védelme a fókuszpontja.

A fórum előtti sajtótájékoztatón Márki- Zay Péter elmondta azt is, hogy Békéscsabán teljes mértékben támogatja Szarvas Péter polgármestert, akivel nagyon jó viszonyt ápolnak. Véleménye szerint a békéscsabai polgármesternek nehéz dolga van a Fideszes többségű közgyűlésben, ennek ellenére kiváló munkát végez.

Szakmai RoadShow-t tartott a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége Békéscsabán a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók számára. A rendezvény célja, hogy azon pályaválasztás előtt álló fiataloknak, akik érdeklődnek a szakma iránt, megmutassák a mezőgazdaság és a mezőgépészet értékeit.

A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége a MEGFOSZ még 2014-ben alakította ki a Legyél Te is Mezőgazdász programot, amely során szakiskolákat szólítottak meg és különböző megyei pályaválasztási vásárokon vettek részt. Ezt követően gondolták úgy, hogy az idei évben a továbbtanulás előtt álló általános iskolásokkal is szeretnék megismertetni a mezőgépész szakmát, ezért programsorozatukkal minden megyébe ellátogatnak.

A diákok a program során bepillantást nyerhettek a megye egyik legnagyobb mezőgazdasági gépforgalmazási cégének szerviz- és alkatrész műhelyébe, valamint közelebbről is szemügyre vehették a különböző gépeket. Ezek sokaknak már nem voltak ismeretlenek, hiszen több tanuló szülője is a mezőgazdaság területén dolgozik.

140 éves lett a Békéscsabai Jókai Színház épülete. Az évforduló alkalmából a színház előtt tartottak köszöntő ünnepséget, melyen az intézmény igazgatója, Seregi Zoltán emlékezett meg a színház történelméről.

1879-ben, a kőszínházak között csaknem elsőként épült meg a Békéscsabai Jókai Színház épülete. Akkor a Vigardában tartották meg a nyitó ünnepséget, idén pedig a színház előtt emlékeztek meg az épület 140. születésnapjáról. Ez alkalomból Seregi Zoltán, a színház igazgatója mondott beszédet, melyben többek között sorra vette, hogy az épület használata miként változott az évek során.

A program keretében Bartus Gyula, Jászai Mari-díjas színművész egy verssel keltette fel az arra járók figyelmét. Ezt követően páros színházjegyeket sorsoltak ki azok között, akik korábban részt vettek egy online vetélkedőn. A sorsoláshoz az igazgató, Békéscsaba polgármesterét, Szarvas Pétert hívta segítségül.

Az eseményt a színház növendékei zárták, akik születésnapi köszöntővel kívántak még hosszú éveket a Békéscsabai Jókai Színháznak.

Országos óvodai szakmai napot tartottak Békéscsabán az Evangélikus Pedagógiai Intézet szervezésében. A konferencia fő témája az óvodai társadalmat érintő problémák és feladatok voltak, valamint a hagyományőrzés és a népi kultúra beépítése az óvodákba.

A Magyarországi Evangélikus Egyháznál egyfajta hagyomány, hogy az ország evangélikus óvodái - amelyből közel harminc van már - egy nevelési évben kétszer találkoznak egy-egy szakmai nap alkalmával. A most Békéscsabán megrendezett egésznapos konferenciára az ország több településéről is érkeztek pedagógusok, hogy a rendezvényen egymástól megismert elméleti- és gyakorlati módszereket elsajátítsák, melyeket később otthon be is tudnak építeni saját hivatásukba.

Egy másik központi téma a hagyományőrzés és a népi kultúra volt, hogy minél több ezzel kapcsolatos hangszeres foglalkozás, néptánc, és népzene is megjelenjen, illetve eljusson az óvodákba.

Alternatív megyegyűlést hívtak össze a Békés Megyei Közgyűlés ellenzéki pártjai Békéscsabán. A tanácskozáson a Békés megyei nyugdíjasok problémáit taglalták, két - ebben a témában elkészült kutatás alapján.

Az alternatív megyegyűlés ötlete akkor fogalmazódott meg az ellenzéki képviselőkben, amikor a Békés Megyei Közgyűlés többsége úgy döntött, hogy nem tárgyalja a Békés megyei nyugdíjasok helyzetével foglalkozó kutatást.

A kutatások bemutatták azt, hogy a Békés megyében élő nyugdíjasok helyzete lesújtó, ugyanis az országban itt kapják az egyik legkevesebb nyugdíjat.

A jelenlegi nyugdíjrendszer megváltoztatásához Dr. Köteles János szerint az egyik első lépés az, hogy a különböző szociális-, egészségügyi- és nyugdíj-juttatásokat megfelelően koordinálják, hiszen a jelenlegi struktúra pazarló és nem hatékony. A megszületett javaslatok mellett az alternatív megyegyűlés konklúziója a résztvevők szerint az, hogy előremutató a közös munka és további együttműködésre is nyitottak a megjelentek.

Idén is elűzték az ártó szellemeket és boszorkányokat Békéscsabán. Immár hagyomány, hogy tavaszköszöntők, termékenységet varázsló ünnepek formájában búcsúztatják a telet, ráadásul a csabai busók nem csak sétáltak, hanem eveztek is.

A békéscsabai busók, vidáman sétáltak végig az élővízcsatorna mentén, télűző dalokat énekelve. A megyeszékhely egyik tavaszköszöntő különlegessége az, hogy nem csak a szárazföldön, hanem a vízen is megteszik a busójárás távját. Ez annak köszönhető, hogy az esemény egyik szervezője a Békéscsabai Evezőlapátosok Baráti Társasága, akik már öt éve szelik a hullámokat és temetik a telet.

A farsangi ünnepségekhez szorosan kapcsolódik egy másik hagyomány, a kiszebáb égetés is. Mint megtudtuk nem mindenki rajong az ünnep ezen részéért.

A babona szerint a kiszebáb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A lényege, hogy a gyermekek kiszebabát és zajkeltő szerszámokat készítenek.

Megtartották az idei év első Liget Vásárát, ahol a helyi termelők és kézművesek kínálatából válogathattak a Széchenyi ligetbe érkezők. Ezzel egy időben a Látogatóközpontban bemutatták a Körösök Völgye Élménymagazin legújabb számát is.

A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület már évek óta rendez Liget Vásárt, amelyen megtalálható a helyi- és kézműves termékek széles kínálata. Mint minden évben, most is márciusban indították el az év első vásárát, ahol a családoknak és a látogatóknak különböző közösségi programokkal is kedveskedtek.

A kézművesek portékái között egyedi, kézzel horgolt figurákat is megvásárolhattak a Széchenyi ligetbe érkezők. A stábunk által megkérdezett árus, elmondása szerint már általános iskolás kor óta foglalkozik a horgolással, melyet édesanyjától tanult meg.

Társművészet-művésztársak címmel nyílt kiállítás Mata János és Kner Imre munkáiból Gyulán, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában. A kiállítást korábban Budapesten tekinthették meg az érdeklődők.

Kner Imre, mint a 20. századi tipográfia megújítójaként, valamint a gyomai nyomda második tulajdonosaként vált ismertté. Mata János grafikus és fametsző is volt, 1943-ban ő kereste meg Kner Imrét egy krónika megjelentetése kapcsán. A két férfi nagyon hamar megtalálta a közös hangot. A kiállításon látható alkotásokról Dr. Erdész Ádám, a Levéltár igazgatója beszélt.

Több szempontból érdekes ez a kiállítás, egyrészt emléket szerettek volna állítani a két művész munkássága előtt, másrészt ifjabb Mata Jánosnak, aki bár, szerette volna, de váratlan halála miatt, nem tudta befejezni megemlékező dokumentumfilmét. Dr. Erdész Ádám mellett a kiállítást Kéri Pálnénak, Mata János unokájának is köszönhetjük, aki a megnyitón készséggel mesélt a tárlat megszületéséről.

Folytatódik a CsabaPark fejlesztése a ,,Zöld város kialakítása” projekt részeként. A beruházás révén fákat telepítenek, megújítják a parkerdő területét, gumiborítású futópályát alakítanak ki, valamint tematikus élményparkkal és sétautakkal is gazdagodik a terület.

Mintegy 740 millió forintos forrásból újul meg a CsabaPark és környezete a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program  ,,Zöld város kialakítása” című projekt részeként. A pályázat célja olyan tájépítészeti beruházás megvalósítása és zöld-infrastruktúra fejlesztés, amelyben a projekthez kapcsolódó létesítmények javítják a települések általános környezeti állapotát és növelik a település turisztikai szerepét is.

A harmadik ütem - egyben a mostani beruházás - a CsabaPark további elemekkel való bővítését, a parkerdő területének megújítását, valamint az eddigi fejlesztések egységgé formálását tűzte ki fő céljául. A fejlesztés egyik legjelentősebb eleme, a volt Trófea szálló felújítása, ahol a Csaba Park vezetősége kap majd helyet.

A Békéscsabán működő környezetvédelmi szervezet, a Zöld 14 Egyesület új projektjének megnyitóján jártunk. Az X Parc 2.0 Békéscsaba-Arad program által a fiatalok és az idősebbek egyaránt szórakozhatnak, miközben közelebb kerülnek a természethez.

2008-ban alakult meg a Békés-Bihor Eurorégió Fenntartható Fejlődésért Egyesület, mely Zöld 14 Egyesület néven vált ismertté. A szervezet immáron több, mint 10 éve azzal az elsődleges céllal működik, hogy a fiatalok környezetszemléletét különböző tevékenységekkel egy olyan irányba változtassa, amellyel elősegítik a természet- és környezetvédelmet.  Ebben a szellemben szeretnék megvalósítani az X Parc 2.0-át az aradi székhelyű Excelsior Egyesülettel, melynek előzményéről és a partnerség kialakulásáról Duray Balázs, a Zöld 14 elnöke beszélt.

Az egyesület - az eddig már partnerségben álló intézményeken kívül - folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, melyek révén tovább mélyítheti a fiatalok környezetszemléletét.

Oldalak