Békéscsaba

Háromoldalú megállapodást írt alá Békéscsaba önkormányzata, a Kopp Békéscsabai Atlétikai Club és Tajti-Márton Anita. A szerződés egy hétmillió forint összegű támogatásról szól.

Tajti-Márton Anita olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok súlylökő a Kopp Békéscsabai Atlétikai Club versenyzője visszatérését ünnepli a sportélet, illetve Békéscsaba önkormányzata. A múlt heti közgyűlésen a képviselők a súlylökő hétmillió forint összegű támogatását szavazták meg.

A sportoló elmondta, hogy ez a támogatás mind számára, mind pedig klubja számára óriási segítséget nyújt abban, hogy versenyeire sikeresen felkészüljön. Ez a felkészülés talán még fontosabb, mint az eddigiek. Anita sérülése után a 2019-es szezon a visszatérés időszaka lesz.

Az összeg nem csupán Márton Anitát segíti, az atlétikai club életére is hatással van a felajánlás.

Megtartotta márciusi közgyűlését Békéscsaba képviselőtestülete. A Meghozott döntéseket értékelte Szarvas Péter polgármester, a FIDESZ frakció és az MSZP képviselői.

A képviselők sok fontos előterjesztést tárgyaltak a márciusi közgyűlésen. A témák között a családosok számára kiemelt jelentőségű volt az az előterjesztés, amely a nyári gyermektábor témájával foglalkozott.

15 pincészet közel 80 féle bora ízlelhető meg Békéscsabán, a Múzeumi CsámBORgás-on. Ezzel a fantázianévvel először szervez a Munkácsy Mihály Múzeum egy borkóstolóval egybekötött múzeumlátogatást.

A művészetek és a borok szerelmeseinek kedveskednek áprilisban a Munkácsy Mihály Múzeumban. 6 órás intervallum áll rendelkezésre a látogatóknak arra, hogy megkóstolhassák kedvenceiket, vagy akár új ízletes borokat fedezzenek fel. Az este hangulatáról Hevesi Imre gondoskodik majd. Egy-egy pohár borral a kezünkben három időszakos kiállítás - A mértan kapszulák, a Petőfi anzix, illetve Andy Warholl tárlata - várja a résztvevőket. A borok és a múzeum kapcsolódásáról a múzeum igazgatója, Ando György beszélt.

A kóstolóra 15 pincészet közel 80 féle borral készül a látogatóknak, akik ha megéheznének a kóstoló során, különféle borkorcsolyák közül választhatnak. Az ide érkezők nem csak a kiállításokat tekinthetik meg, de lehetőségük nyílik jobban megismerni egy-egy bort és akár a borászat rejtelmeihez is közelebb kerülhetnek.

Május 4-én a Gyulai vár előtt ad látványos koncertet az 1962-ben alakult Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar rockegyüttes, az Omega.

Hosszú évtizedek után tér vissza egy látványos koncerttel Gyulára a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar rockegyüttes, az Omega.

A közelgő koncert további különlegessége, hogy a zenekarnak ez lesz az idei Tűzvihar című turnéjuk első szabadtári állomása. Elmondásuk szerint fergeteges show műsorral készülnek és a 70-es évek egyik listavezető-, világhírű amerikai együttesével közösen állnak színpadra.

A koncerten minden bizonnyal felcsendülnek majd az Omega nagy slágerei is, a vendégzenekar pedig egy kicsit másabb-, retro jellegű műsorral fog jelentkezni.

A nem mindennapi közös koncerthez - amiről egyébként filmfelvétel is készül majd - különleges helyszín is párosul. A közönség Gyulán a Várkertben láthatja majd a csapatot május 4-én.

Móricz Zsigmond nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával várja nézőit péntektől a Békéscsabai Jókai Színház. A darabot Katkó Ferenc rendezi.

Már én nékem beborult az ég” – kezdenek  rá többször a dalra a nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékban. Az első felvonásban részesei lehetünk a három napos Bálint-napi mulatozásnak. Csomós Lajos a férfi főszereplőt, Nyíri Balázst játssza, akinek nem ez az első szerepe Móricz darabban.

Az első felvonás nagy mulatozása után, a második felvonással jön a csend. A Csonka Dóra által alakított Pólika, Balázs felesége megelégeli férje életvitelét és hazaköltözik nagynénjeihez.

A színésznőnek meg kellett találni azt az egyensúlyt, ahol úgy veszekszik férjével, hogy az ne csak egy vita legyen, hanem érezhetővé váljon fájdalma is.  Ezt a fájdalmat éreztetve, akár el is válna Balázstól.

A próbafolyamatokról Katkó Ferenc rendezőt kérdeztük, akinek fontos volt, hogy színészei jól érezzék magukat a szerepükben.

Játékos matematikaóra-bemutatóval és előadással egybekötött szakmai napot tartottak a békéscsabai Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában.

Az inspiráló tanulási környezetet igyekezett bemutatni az a szakmai nap, amit az Oktatási Hivatal Matematikai Tudásközpontjaként és Bázisintézményeként szervezett a békéscsabai Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola.

A bemutató tanóra játékos-, gyakorlati, úgynevezett gamifikációs oktatási forma tükrében zajlott. A tanulók különböző feladatokat oldottak meg. Gyakorolták a szorzótáblát, tésztagyöngyöket készítettek, valamint átismételték az ötös számsort is.

A témához kapcsolódóan Lénárd Sándor, az ELTE habitált egyetemi docense tartott előadást a mai-, megváltozott tanulási formákról, hogy miként érdemes a tanulásról gondolkodni a XXI. században, és milyen módszerek, lehetőségek vihetik közelebb a mai fiatalokat az eredményes tanuláshoz.

A Békéscsabai Kós Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 21. alkalommal rendezte meg országos fodrász- és kozmetikus versenyét. Az eseményen 60 kozmetikus és 31 fodrász vett részt.

Immár 21 olyan alkalmat tudhat maga mögött a BSZC Kós Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, amely megalapozta az idei országos fodrász- és kozmetikus verseny megrendezését. A megmérettetésre az ország számos pontjáról érkeztek versenyzők. A szervezők egy olyan eseményt álmodtak meg, amelyen a kezdők és a haladók is egyenlő esélyekkel indulhattak. A kozmetikusok három kategóriában mutathatták meg tehetségüket, melyet aztán a zsűri értékelt.

Az egyedi sminkeken kívül, a különböző hajkoronákra irányult a figyelem.

A kozmetikus és fodrászverseny egy olyan esemény, melyre a vállalkozó kedvű diákok tapasztalatszerzésből is nevezhettek. Szerkesztőségünknek Vágvölgyi Ákos fodrász tanuló és a verseny egyik résztvevője elmondta, hogy - bár, ez az első megmérettetése - de számít a jó eredményekre.

A békéscsabai szlovák iskolába is megérkezett a „Kedvenc menü” programja. Ezúttal egy nyolcadik osztályos tanuló paradicsomleves ebéd ötletére esett a választás.

A „Kedvenc menü” programot még 2018 márciusában indította el a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény, ezzel is jelezve a diákoknak, hogy az ő véleményük is számít.  Az állami fenntartású iskolákat az egyházi fenntartású intézmények követték, majd az egyik utolsó állomás Békéscsabán a nemzetiségi iskolák. Így került sor a békéscsabai Szlovák iskola általános tagozatú diákjaira, akik örömmel állították össze a lehetséges győztes menüt saját kedvenceikből.

Ezúttal Békéscsabán tartja éves konferenciáját a Hagyományok Háza. A háromnapos konferencia célja, hogy a népművészeti szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat.

A Hagyományok Háza az Emberi Erőforrás Minisztérium háttérintézménye és - mint azt a neve is mutatja - a magyar néphagyományokkal foglalkozik. Három főbb területen tevékenykedik, az intézményhez tartozik a Magyar Állami Népi Táncegyüttes és a Folklór Dokumentációs Központ, valamint kiemelt figyelmet szentelnek az élő hagyományok továbbadásának is. A Békéscsabai konferencia célja a népművelő szakemberek tapasztalatcseréje, illetve van egy kiemelt téma is, a társadalmi érzékenyítés és tudásátadás a néphagyományban.

A Hagyományok Háza minden évben megrendezi ezt a konferenciát más és más helyszínen. Békéscsabára ezúttal azért esett a választás, mert az osztályvezető elmondása szerint a Békés Megyei Népművészeti Egyesület kiválóan végzi a munkáját és remekül szervezi meg a helyi alkotóműhelyeket, illetve a tudásátadásban is komoly eredményeket tud felmutatni.

Békéscsabán tartott nyílt napot az SOS Gyermekfalvak orosházi egysége. Az előadáson az érdeklődők első kézből kaphattak tájékoztatást a hivatásról gyakorló nevelőszülőktől és szakemberektől.

Minden gyermek számára a szülei jelentik a biztonságot, de vannak, akik valamilyen okból nem élhetnek velük. Az SOS Gyermekfalvak 400 gyermeknek nyújtanak biztonságos, szerető otthont nevelőszülői családokban. Magyarországon először 1983-ban Battonyán tették le az első alapkövét a programnak, majd ezt követően több hazai városban is létesültek gyermekfalvak a gyermekek-, valamint fiatal felnőttek gondozása céljából. Míg Kecskeméten és Kőszegen az eredeti modell működik, addig Orosházán az SOS-, illetve saját ingatlanokban végzik a nevelőszülői tevékenységet.

Oldalak