tárlat

Gubis Mihály alkotásaiból válogat az “Ami csabai…” című múzeumi sorozat tárlata. A 2006-ban tragikus körülmények között elhunyt képzőművész idén ünnepelte volna 70. születésnapját.

A sokak által kedvelt, szeretett képzőművész, Gubis Mihály tiszteletére rendezett kiállítás elevenedett meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlat a művész alkotásaiból válogat az “Ami csabai…” című múzeumi sorozat részeként. A 12 éve elhunyt Gubis Mihály idén lenne 70 éves. A tárlat anyagát a múzeum- és a család gyűjteményéből állították össze.

Gubis Mihály az undergroundhoz tartozó, progresszív művész volt. Nyomdászati, grafikai tevékenysége után művészetét rendezettség jellemezte. Később szobrok, domborművek és performanszok formájában alkotott. Ván Hajnalka, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze arra törekedett a kiállított művek válogatásakor, hogy érteni lehessen a művész stílusának alakulását. Az utolsó korszakából származó drámai, nehezen érthető festményei még nem voltak láthatóak Békéscsabán.

Mozsárkiállítást szerveztek Békéscsabán a Turisztikai Főpályaudvar várótermében. A tárlaton számos, különleges régi és újabb ereklyét tekinthetnek meg az érdeklődők.

Újabb érdekes kiállítást nyitottak meg a Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvaron. A mostani tárlat fő témája egy olyan eszköz, mely régebben meghatározta mindennapjainkat. Ez nem más, mint a mozsár. Az elmúlt két és fél évben számos érdekességet láthattak már a látogatók, erről stábunknak Sós Imre a ZERGE Ifjúsági Túrasport Közhasznú Egyesület elnöke beszélt.

Az összeállításról maga a gyűjtő elmondta, hogy azért időzítették őszre a kiállítást, mert a magvak is ekkorra érnek meg és ebben az időszakban volt régebben nagy szerepe ennek a tárgynak. Mester Gábor kedvenc darabjairól is beszélt.

A kiállítást Gál Imre, egy orosházi kohászati cég vezetője nyitotta meg, akitől megtudtuk, hogy meddig vezethető vissza a mozsarak története.

Az idei Békéscsabai Nemzetközi Művésztelepen készült alkotásokból nyílt kiállítás a Csabagyöngye Kulturális Központ Békéstáji Galériájában. A tárlaton összesen 24 kép látható.

A Békéstáji Művészeti Társaság már 14. alkalommal szervezte meg a Művésztelepet. Az alkotótábor résztvevői az egy hét alatt egy szabadtéri festészeten is részt vehettek a Szent István Téren azzal a céllal, hogy a csabaiak megismerjék művésztelep munkásságát. A főtéri festésre még a határon túlról - Lengyelországból, Szerbiából és Szlovákiából - is érkeztek művészek.

Az alkotótábor során nincs megkötve, hogy milyen témában készüljenek a festmények. Mindenki abban a stílusban, formavilágban és témakörben alkot, amivel amúgy is foglalkozik.

A kiállítást követően a tárlaton látható és a főtéren készült alkotások a város tulajdonába kerülnek.

A Békéscsabai Nemzetközi Művésztelep kiállítását szeptember 20-ig lehet megtekinteni a Csabagyöngye Kulturális Központ Békéstáji Galériájában.

A grillázskészítés fortélyai címmel nyílt kiállítás a Békéscsabai Ipartestület székházában. A tárlattal egybekötve Fehér György aranykoszorús cukrászmester előadást is tartott a megjelenteknek a grillázskészítés munkafolyamatáról, a tervezés fázisától - a késztermékig.

A grillázs egy cukorból készített, törött darabokból álló édesség. Főleg cukorból áll, de sokan diót, mogyorót, pekándiót, vagy mandulát is adnak hozzá. Egyes közel-keleti tájakon pisztáciát, számos ázsiai országban pedig szezámmagot is tesznek bele. Magyarországon a leggyakrabban használt alapanyag a dió és a földimogyoró. Fehér György aranykoszorús cukrászmester művészi módon készíti ezt a különleges édességet.

A grillázshoz Fehér György elsősorban dióbelet használ, hazánkban ez a legelterjedtebb alapanyag. Az édesség megalkotásához a cukrászmester többféle anyagot is használ, ezeknél különböző eljárásokat alkalmaz.

Szák Kocsis Pál szobrász hét terrakottaszobra az egyház megújítására tett kísérletek több száz éves folyamatát idézi fel. A kiállítást Kondor Péter esperes nyitotta meg és a reformátorok által elért változásokról is beszélt. Véleménye szerint nagyon sokat köszönhetünk nekik, olyan dolgokat, melyeket ma már természetesnek veszünk, de a 15. században még egyáltalán nem voltak azok.

Az esperes fontosnak tartja, hogy az Evangélikus Iskola a helyszíne a kiállításnak, ugyanis így az ott tanuló diákok és szüleik jobban megismerkedhetnek a reformátorokkal és az általuk elért változásokkal. Szák Kocsis Pál szobrász terrakotta agyagból készítette el a szobrokat. A terrakotta egyik tulajdonsága, hogy több homokot tartalmaz, mint a legtöbb agyagfajta, ezért könnyebb megformálni és magasabb hőfokon lehet kiégetni.

A művész a középkori templomok faszobrairól mintázta a kiállítás koncepcióját. A szobrok további érdekessége az, hogy az arcformák mellett nagyon nagy jelentősége van a kezeknek is, melyek szobronként, külön-külön is jelentéssel bírnak és csoportként ráerősítenek és reflektálnak egymásra.

Jármi József „Pillanatok” című fotóiból nyílt kiállítás a Szent István Egyetem Gazdasági karának könyvtárában. A tárlat október 25-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.

Jármi József kiállítása nem véletlen kapta a Pillanatok címet. A fotós mindig az adott pillanatot örökíti meg. Képeiről már lehet következtetni a művész többi hobbijára is, hiszen a művei tájrészleteket, vadászkutyákat és növényeket ábrázol. Szabad idejében túrázik, vadászik és természetesen fotózik is.

- Akik ismernek, tudják, hogy nagyon sokat túrázok, gyakorlatilag az összes szabadidőmet a természetbe töltöm, vagy kerékpározok vagy túrázok, egy éve geocachingezek. Ezek a kint létek nagyon adják ezeket az alkalmakat, hogy az ember fotózzon. – mondta el Jármi József, a Márvány Fotóműhely fényképésze

„Visszatekintés”. Ezzel a címmel kerültek kiállításra Mészáros Sándor festményei. A tárlat a Csabagyöngye Kulturális központ első emeletén tekinthető meg.

A művész „Visszatekintés” című kiállítása látható a Csabagyöngye Kulturális Központban. A tárlatot Hézső Ferenc, Munkácsy díjas festőművész nyitotta meg. Mészáros Sándor elmondta: azért ezt a nevet kapta a kiállítás, mert lényegében az életét örökítette meg. Minden képnél inkább a hangulat érdekli és nem maga a téma. A festő szavaival élve: Festem, amit érzek és festem, amire emlékszem.

- Negyven éve tartogattam azt a vágyamat, dédelgettem azt a vágyamat, mert festőnek indultam fiatal koromba, hogy na majd ha nyugdíjba megyek festeni fogok, és ez megtörtént. És mivel az emlékeimet, az érzéseimet gondoltam megfesteni ezért visszatekintés lett a mottója ennek a kiállításnak, ami annyit jelent, hogy a fiatalkori élményeimet, az emlékeimben már megváltozott érzésvilágot próbáltam valamilyen módon a festészet nyelvén előadni. - mondta el Mészáros Sándor, festőművész

Változó idők címmel N. Takách Lászlónak nyílt kiállítása a Pándy Galériában. A tárlat a budapesti alkotó teljes életpályáját felöleli: a falakon az elmúlt fél évszázad termésének legjava látható.

N. Takách, azaz Nemes Takách László első ránézésre talán nem is lehetne más, mint művész, mint alkotó. Egy kicsit mindannyian szeretnénk olyan önkifejezőek lenni, mint a festők, írók, művészek. A képzőművész, N. Takách László nem csak megmutatta kedvenc képét, de el is mondta:  egyik nap valamiért feszülten ment haza, neki kezdett rajzolni és egy fél óra múlva már kész is volt az alkotás. A képet látva már nem is tudta, milyen érzés uralkodott benne, amikor nekikezdett, de azt érezte, a benne lévő feszültség a kép szereplőjén lett látható.

- Hát itt, aki mellettem látható, ez a gonosz, rosszindulatú, csavaros eszű. Akire rettenetesen, nagyon lehet haragudni, azt hiszem szeretni nem nagyon lehet őt. - mondta el N. Takách László, képzőművész

Oldalak