ünnep

A Lengyel Függetlenség Napját ünnepelték Békéscsabán a Lencsési Közösségi Házban. November 11-e talán az egyik legjelentősebb ünnep a közel 40 millió lakossal bíró országban.

A XVI. században Lengyelország az egyik legerősebb gazdasággal bíró ország volt, azonban az 1700-as évek végére fokozatosan felosztották a szomszédos országok - háború nélkül. 123 évig ez az állapot fent is maradt, Lengyelország csak az I. világháború végén nyerte vissza függetlenségét, 1918. november 11-én. Nem csak az anyaországban élőknek, hanem a békéscsabai közösségnek is nagyon fontos ez a jeles ünnep, ezért minden évben megemlékeznek róla.

Békéscsabán jelenleg körülbelül 60-70 lengyel nemzetiségű lakos él, közülük sokan megjelentek a Lencsési Közösségi Házban, ahol egy különleges kiállítás várta őket.

Békéscsabán, a Lencsési Közösségi Házban már hagyomány, hogy különböző szakkörökkel, foglalkozásokkal készülnek a Húsvétra. Ez idén sem volt másképp, most a helyi Baba-mama csoport tagjai készítettek különböző húsvéti díszeket.

A Lencsési Közösségi Házban már régóta működik a Baba-mama Klub, ahova már egészen kicsi-, a bébi kortól három éves korig járhatnak az anyukák gyermekeikkel. A foglalkozásokon általában 10-15 anyuka és gyermek vesz részt, bár ez az időjárástól és az időponttól is nagyban függ.

- Az az igazság, hogy ez nagyban időjárás függő, babafüggő. A kisgyermekeket nem lehet kiszámítani, hogy mikor alszanak. Ez a tízórás időpont van, akinek a délelőtti alvását veszi igénybe és hozzátartozik az igazsághoz, hogy folyamatosan újratöltjük a baba-mama klubot. Most is egy olyan időszakon vagyunk túl, hogy nagyon sokan elmentek bölcsödébe és most építjük gyakorlatilag újra a klubot. Az anyukáink, akik rendszeresen járnak olyan 10 fő plusz a gyermekeink. – mondta el Diószeginé Farkas Viktória művelődésszervező

A Húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egy egyházi és családi ünnep egyaránt, melyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Szinte minden népcsoportnál rengeteg szokás kötődik az ünnephez. Húsvét vasárnaphoz nem sok ilyen kapcsolódik, viszont a 18. század végén és a 19. század elején ekkor rendeztek húsvéti bálokat. A lányok és szüleik nem maradtak sokáig, mivel a fiúk már hajnalban érkeztek locsolkodni. Az első locsolót egy szál jácint virággal jutalmazták.

A húsvéti ünnepkört mindenki a maga módján, hagyományainak megfelelően ünnepli. Ez az ünnep Jézus Krisztus halálának és föltámadásának az ünnepe, melyről különböző istentiszteletekkel emlékeznek meg.

Az evangélikus keresztények minden évben összegyűlnek az ünnep tiszteletére. A hagyományokhoz híven idén is tartottak hajnali istentiszteletet, ekkor már hajnali 5 órakor elkezdődik a húsvéti istentiszteletet és a napfelkelte után már a húsvéti fényben lépnek ki a hívek a templomból.

- A kereszténységnek az első ünnepe a húsvét és a legnagyobb ünnep. Mert igazság szerint innentől kezdve látjuk azt, hogy Jézuskrisztus valóban az isten fia volt. Nagypénteken ugye az ő kereszthalálára emlékezünk és húsvét reggelén pedig az ő feltámadására. Ez az ünnep a legelső az ünnepek között. Már az első egyházak gyülekezetek is ezt ünnepelték meg. Jézust feltámadása és kereszthalála az ő értünk hozott áldozata az emberi életnek új tárlatot nyit. – mondta el Péterné Benedek Ágnes evangélikus lelkész

Címkék:

Oldalak