Húsvéti népszokások és hagyományok

A Húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egy egyházi és családi ünnep egyaránt, melyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Szinte minden népcsoportnál rengeteg szokás kötődik az ünnephez. Húsvét vasárnaphoz nem sok ilyen kapcsolódik, viszont a 18. század végén és a 19. század elején ekkor rendeztek húsvéti bálokat. A lányok és szüleik nem maradtak sokáig, mivel a fiúk már hajnalban érkeztek locsolkodni. Az első locsolót egy szál jácint virággal jutalmazták.

- Megünneplését már a harmadik századtól számolják, azonban csak a 8. századtól terjedt el az, hogy úgy számolják ki húsvét ünnepét, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap és hétfőre esik. Ez a vasárnap és a hétfő. Ez mindig március 22-e és április 25-e között jelenik meg. – mondta el Salamon Edina, a Munkácsy Mihály Múzeum közművelődési munkatársa

A húsvéti ünnepek legismertebb hagyománya a locsolkodás, amikor is a férfiak sorra járják a házakat és különböző versek, énekek kíséretében locsolják meg a lányokat, asszonyokat. Az „locsolásért” cserébe a lányok pirost tojást adnak a legényeknek. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik még az ételek, italok valamint az állatok megszentelése is.

- Békéscsabán, nagyhéten, amikor megkötötték a harangokat, akkor kellett a görögdinnye magját elvetni, hiszen ekkor esett jól a mag és ekkor keltek jól ki a kis görögdinnyék, illetve nagyhéthez kapcsolódik még, hogy Békéscsabán az asszonyok ekkor takarították ki a házaikat, festettek, mázoltak. Valamint ebben az időszakban régen nagy alsószoknyákat hordtak ezeket is akkor mosták ki, akkor vasalták meg. Valamint nagypéntekhez tartozik még egy hajnali mosdás is, ilyenkor lementek a patakhoz, illetve kútból vizet húztak, megfürödtek, de ekkor fürdették meg lovaikat is, amit nagypéntektől nem foghattak be. – hangsúlyozta Salamon Edina, a Munkácsy Mihály Múzeum közművelődési munkatársa

Ezeket a hagyományokat már nem tartják a mai fiatalok, viszont számos olyan népszokás van, ami megmaradt a köztudatban. Különböző szimbólumok köthetők a húsvéthoz. Ilyen a tojás, a nyúl, a csibe, a barka és a bárány. Az ételek tekintetében az ünnepi asztalról nem maradhat el a tojás, a sonka és a kocsonya sem.

 

GallériaVideó

Új hozzászólás