Gyulán mutatták be először a Magyar Himnusz eredeti kéziratát és kottáját a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Gyula városában mutatták be először együtt a Magyar Himnusz eredeti kéziratát és kottáját a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Hymnust, 1989-óta pedig ezen a napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844 februárjában írt ki egy pályázatot a mű megzenésítésére, amire Erkel Ferenc májusban nyújtotta be nyertes pályaművét, melyet Dohányi Ernő átdolgozása óta nem gyakran lehet hallani. A Városházán az eredeti művet adta elő a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, Somogyváry Ákos karnagy vezényletével és a Gyulai Kamarazenekar közreműködésével.

Závogyán Magdolna, kultúráért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta a Himnusz fontosságát és a nemzeti összetartozás legátfogóbb szimbólumának nevezte a művet.

- Kölcsey Ferenc 1823 január 22-én véglegesítette a Himnusz kéziratát, mely azóta a nemzeti összetartozásunk legátfogóbb szimbóluma lett. Nem kellett sokáig várni a reformkor nemzeti újjászületését formáló kortársaknak, hogy Gyula város szülötte, Erkel Ferenc zenét komponáljon a már akkor klasszikusnak számító költeményhez. A reformkor lendületét, nemzetépítő elszántságát nem csupán azért fontos ismernünk, hogy tisztelegjünk példamutató elődeink emléke előtt, de fontos ez az élő kapcsolat jelen és múlt között azért is, mert tanulhatunk a példákból, erőt meríthetünk az elkötelezettség elszántságából, erkölcsi szilárdságot kapunk feladataink elvégzéséhez, letisztult értékekkel tudunk nemzeti elkötelezettséggel védekezni a globalizáció romboló hatásával szemben. – mondta el Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár

A kéziratot és a kottát a Széchenyi Könyvtár széfjében őrzik, így együttes kiállításuk egy rendkívüli alkalom volt.

GallériaVideó

Új hozzászólás