Harc a nukleáris fegyverek ellen

A Békevilágtanács elnöksége moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapjává nyilvánította.

A fő cél az atomenergia fegyverként történő felhasználásának meggátolása. Ezen a napon 1945-ben Hirosimára az amerikaiak dobtak le urántöltetű atombombát, miután a japánok elutasító választ adtak a feltétel nélküli kapitulációra. 1945. augusztus 6-án reggel az amerikai légierő Boeing B-29 Superfortress bombázója, az Enola Gay ledobta Hirosimára az emberiség történetének második atombombáját. A bomba a Little Boy, vagyis a Kisfiú nevet viselte. Mintegy 600 méter magasan robbant a városközpont felett, lerombolva annak túlnyomó részét, és megölve 80 ezer civilt és 20 ezer katonát. A sugárzás következtében további tízezrek haltak meg, vagy szenvedtek maradandó károsodást.  A már történelminek is nevezhető atomkort e dátumtól számítják. A harmadik amerikai atombomba Nagaszakira hullott 1945. augusztus 9-én.

Az Egyesült Államok 1947-ben megkezdte a nukleáris technológia ellenőrzésére hivatott nemzetközi program szervezését, miközben a Szovjetunió is birtokába jutott az atomtitoknak, és 1949. augusztus 29-én kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A hidegháború éveiben atombombát fejlesztett ki Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, később India, majd Pakisztán is. Az atomhatalmak közé kell sorolni Izraelt is. Indiához és Pakisztánhoz hasonlóan Izrael sem írta alá az ENSZ atomsorompó-szerződését. Egyes hírszerzési adatok szerint Észak-Korea és Irán is atomfegyver kifejlesztésén dolgozik, előbbinek már talán van is néhány.

1957. július 29-én 18 ENSZ-tagállam, köztük Magyarország megalapította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, amelynek a sugárzó anyagok és azok feldolgozásának ellenőrzése, az atomenergia katonai célra történő felhasználásának megakadályozása a feladata. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó szerződéssel kapcsolatos tárgyalások évekig folytak, és 1968. július 1-jén három atomhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió és Nagy-Britannia, melyek egyben a szerződés letéteményesei lettek - 59 másik, atomfegyverrel nem rendelkező országgal együtt - aláírta az Atomsorompó Szerződést, amely 1970. március 5-én lépett hatályba. A további két atomhatalom - Franciaország és Kína - csak jóval később, 1992-ben csatlakozott. A szerződés betartását a NAÜ ellenőrzi. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó Atomcsend (CTBT) szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá. A szerződés szervezete (CTBTO) jelenleg is az ellenőrzés rendszerének kiépítésén fáradozik. 2000 májusában az öt nukleáris nagyhatalom nyilatkozatban erősítette meg azt az eltökéltségét, hogy erőfeszítéseket tesz a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésére.